2012 június  "Tavasz" ( Császárnő ), 130cmX80cm, olaj, farost 

pusztazámori arcok

2012  május  Gyimesi Balázs, a tatami ördöge "Az Erő" 

130cmX80cm olaj, farost 

2012 április, Halálos szerelem   120 cm X 80 cm olaj, farost 

2012 március, "Otoshi uke", avagy Olivér és Feri a kisbolt előtt  120cmx 80 cm olaj, farost 

Gabesz pantokrátor (részlet) 

2012. március; Gabesz pantokrátor,  120cm X 80 cm, olaj, farost 

2012. február ;Oláh- fiúk , 120x80 cm olaj, farost

zámori táj /a régi sóder-bánya/ (festési fázisok)

Sajnos bekövetkezett, amitől tartottam. Tévedtem a tulaj személyét illetően. Ugyanis sajnos módszeresen kiirtotta a látványom legizgalmasabb részét képező száraz kukoricatöveket. Nem baj, most már rajtahagyom a képen, bár a színek egymáshoz való viszonyáról való gondolkodást kissé meg fogja ez zavarni. Ma elég sokat tudtam festeni, nagy jókedvvel. A hangulatomat csak fokozta, hogy a tisztásra bevezető útszakaszra hatalmas kobaltkék teherautó érkezett egy csapat gyúrói munkásemberrel együtt. Nagy szerencsémre egy bokor által takarásban voltam állványommal együtt, így fültanúja lehettem egy csapat nem túl bonyolult lelkivilágú gyúrói férfiember jókedvű eszmecseréjének. Néha már alig bírtam, hogy fel ne nevessek hangosan. Metsző, lényegre törő őszinteséggel tárgyalták ki a férfivilág alapvető problémaköreit nagy hahotázások közepette. Nagy bánatomra egyikük elkóricált, s észrevett engem. Meg is osztotta a hírt a többiekkel: "TÁJJJJJJJJKÉP!"- hozta gyorsan az ítéletet ízes magánhangzókkal, és jelentőségteljes hanglejtéssel. Majd vakart egyet a fején és a művészettörténészeket megszégyenítő magabiztossággal kimondott egy örök igazságot. :-)

" Mer van TÁJ..kééééééééééééép.......,,,, és van TÁJ....fun...Ö...!!!!!"
Na ekkor már végképp nem bírtam magammal és fülig érő szájjal festettem tovább....

Ez a látvány a legújabb "szerelmem", a régi sóder -bányából tárul elénk, egy bekerített telek, elszáradt kukoricatövekkel. Csak reménykedhetek, hogy a sors kegyes lesz hozzám, és a telek gazdája még pár napig-hétig (amíg a képem el nem készül) nem szabadul meg a hasznavehetetlen száraz kukoricacsontvázaktól. Remélem Pató Pál úr a tulaj. Ez egy 5-6 órás festés utáni állapota a képnek, csak a legfontosabb foltok vannak a helyükön, a színek és tónusok finomítása még várat magára. Nagyon küzdelmes folyamat, rettentő gyorsan, óráról, órára változnak a színek. Ez a kép a táj kora őszi dél- délután 1 órai állapotát tükrözi.

Ez egy hihetetlenül nyugodalmas hely Zámoron, ahol Tuzson Eszterrel festünk mostanában, csak kicsit nehéz megközelíteni, keréktörő , zötyögős út vezet oda. A gömbölyű csendet kizárólag csak a 45 percenként a közeli iskola udvarára kihajtott , sikoltozni és rohangálni vágyó gyermekeink hangfoszlányai törik meg. Jó látni, hogy a gyerekeink jó helyen vannak, és boldogan rohannak le a 10 percben a napsütötte dombtetőről, miközben mi elmélyülten dolgozunk. Különlegesen kerek a világ számomra ilyenkor. Egyedül két macska , egy fehér és egy cirmos ólálkodik időnként érdeklődve körülöttünk. A cirmos a múltkor beült Eszti látványának a közepébe, és szépségének, bájának teljes tudatában, büszkén és eltökélten ült neki modellt hosszú perceken keresztül. Ezt a szinte mozdulatlan, napsütötte, tücsökciripelős kora őszi csendet, nyugalmat, és vibráló színkavalkádot próbáltam megragadni ezen a képemen. Még nincs teljesen kész, még pár napot dolgoznom kell rajta.

Útban Gyúró felé

Útban Gyúró felé, (2011 július) (20cmx60cm, olaj, vászon)

Ma nem tudtam a temetőben dolgozni, mert pont azon a területen végeztek munkálatokat, ahol festeni szoktam, és így nem lett volna meg az elmélyüléshez feltétlenül szükséges termékeny nyugalmam. Így visszamentem a Gyúró felé vezető út egyik kis elágazásához, ahonnan már készült egy festmény, csak kisebb formátumban. Hónapok óta majdnem minden nap errefelé szoktam futni, és ez a látvány annyira tetszett, "beleégett" a retinámba, hogy előkészületnek már régóta kevergettem gondolatban a színeket, amikor erre jártam. Ez arra volt jó, hogy szép lassan, befogadóan kinyíljak a látványnak, hogy mire oda jutok, már csak regisztráljam a megélteket. Aztán most ez megvalósult a fizikai valóságban is. Több napszak színeit szeretném rögzíteni. Ma különösen gyönyörűek, lágyak voltak a színek...

Ma délelőtt 11től délután 3ig festettem ezt a témát, szerencsére viszonylag lassan változtak a fények. Igen meleg volt a tűző napon ülve, 15 percenként locsoltam a fejemre hideg vizet...

A kép és a látvány, (2 az egyben)

Ezt nem bírtam kihagyni... (Ez a palettám egy részlete, természetesen)

Természetes fényben...

Az a probléma, hogy mivel szikrázóan ragyogó napsütésben láttam a színeket helyesnek a vásznon, így ezt a képet csakis szabadtéren, ragyogó napsütésben lehetne kiállítani, hogy igazi legyen. Lehet, hogy a plein-air festészetnek ez mégiscsak hátulütője... Tudatosan egy két tónusárnyalattal világosítani kéne a képeken a benti kiállításhoz, mert amint a 4 fal közé viszem a képet, betompul, besötétül az egész. Mindenesetre tanulok ebből.

És íme az első változat erről a témáról, amelyet egy májusi délután festettem. Változik a táj, változnak a fények, a színek. Már semmi sem ugyanaz, mint májusban.

Útban Gyúró felé (2011 május)

(20cmX30cm)olaj, vászon

Chemin qui mene a Gyúró

Angyal a sírkertben

Lefotóztam ezt a 20 perc alatt feldobott vázlatot a szoborról, mert bár teljesen más lesz a kész kép, mégis érdekesnek és frissnek találtam ezt az első fázist.

Beleszerettem ennek az angyalnak a látványába, a következő képem őt fogja ábrázolni. Már el is kezdtem festeni, de még elég kezdetleges állapotban van a festmény, és minden nap körülbelül 1 óra áll (a reggel 9 körüli fényviszonyok) a rendelkezésemre ahhoz, hogy ezt így megfessem, annyira gyorsan változnak a fények. Versenyfutás az idővel...

Barcza síremlék lefestésének fázisai

Második fázis

Deuxieme étape

Zámori temető (gyors színvázlat) 20cmX60cm olaj, farost

ezt még majd elmélyültebben kidolgozom

Cimetiere de Pusztazamor (une esquisse rapide de couleurs) dont j'approfondirai encore l'analyse